Jófalat
37. hét 09. 07. - 09. 12.
37. hét
09. 07. - 09. 12.

Dietetikus ajánlásával

Vissza az előző oldalra

Hogyan hat a stressz az inzulinra?

Hogyan hat a stressz az inzulinra?

Hogyan befolyásolja a stressz a vércukorszintet és az inzulint?

Biztosan hallotta már, hogy a stressz „mindenre rossz hatással van”. De vajon pontosan mit jelent ez a cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia esetén? A tartós stressz nemcsak a mentális egészségünket befolyásolja, hanem közvetlenül hat a vércukorszintünkre és az inzulin működésére is.

Ha Ön cukorbeteg diétát követ, vagy IR diétával próbálja kezelni az inzulinrezisztenciát, akkor különösen fontos megérteni ezt az összefüggést. A stressz hormonális láncreakciót indít el a szervezetben, amely képes felülírni még a leggondosabban megtervezett étrendet is.

Ebben a cikkben azt járjuk körbe, hogy pontosan mi történik a testünkben stressz hatására, hogyan kapcsolódik ez az inzulinrezisztenciához, és mit tehetünk ellene táplálkozási és életmódbeli eszközökkel.

Táplálkozási tippek és trükkök témában az alábbi cikkben írtunk:

 A stressz fiziológiai hatásai

Amikor stresszt élünk át – legyen az egy határidő, családi konfliktus vagy forgalomi dugó – a szervezetünk aktiválja a „Harcolj vagy menekülj!” túlélési mechanizmust. Ez az ősi válasz a kortizol és az adrenalin hormonok felszabadulásával jár. De mit is jelent ez konkrétan? 

  • Adrenalin: gyorsan hat, felgyorsítja a szívverést, emeli a vérnyomást, mobilizálja az energiatartalékokat.
  • Kortizol: hosszabb távon dolgozik, a májban tárolt glikogént glükózzá alakítja, és fokozza a glükoneogenezist, így biztosítva a test számára az energiát vészhelyzetben.

A modern életben a stressz gyakran krónikus, hónapokon vagy éveken át tart, ezért a kortizolszint folyamatosan magas marad, és a szervezet „készenléti üzemmódban” van. “A krónikus stressz tartósan magas kortizolszintet eredményez, ami nemcsak a vércukrot emeli meg, hanem az inzulin hatékonyságát is csökkenti, így növelve az inzulinrezisztencia kialakulásának kockázatát.”  - olvashatjuk az Eatingwell online magazinban. 

Stressz és diabétesz diéta

Stressz és inzulinrezisztencia: a vércukor-hullámvasút kezdete

A tartósan magas kortizolszint – például krónikus stressz hatására – többféleképpen is megzavarja a szervezet szénhidrát-anyagcseréjét. A kortizol fokozza a májban a glükóztermelést, miközben az izmokban és a zsírszövetben csökkenti az inzulin hatékonyságát, vagyis rontja az inzulinérzékenységet. Ennek következtében a sejtek kevésbé reagálnak az inzulinra, ezért a hasnyálmirigy kénytelen több inzulint termelni, hogy a vércukorszintet normál tartományban tartsa. Hosszú távon azonban ez a fokozott inzulintermelés sem tudja ellensúlyozni a csökkent inzulinérzékenységet, így kialakulhat inzulinrezisztencia – egyfajta ördögi kör, amelyet a tartós stressz tovább erősíthet.( v.ö. PMC)

Stresszes időszakokban:

  • Emelkedik a vércukorszint, mivel a stresszhormonok (pl. kortizol, adrenalin, noradrenalin) serkentik a májban a glükóztermelést (glükoneogenezis, glikogenolízis). Ez akkor is megtörténik, ha nem ettünk semmit.
  • A hasnyálmirigy több inzulint termel, hogy ellensúlyozza a megemelkedett vércukorszintet.
  • A sejtek inzulinérzékenysége csökken, főleg az izmokban és a zsírszövetben, mert a stresszhormonok gátolják az inzulin jelátviteli útvonalát.
  • Hosszabb távon ez fokozza az inzulinrezisztencia kialakulását, vagyis a szervezet egyre kevésbé tudja hatékonyan felhasználni az inzulint.

A krónikus stressz emellett gyulladásos folyamatokat is beindít, amelyek tovább rontják az inzulinérzékenységet. A Jófalat dietetikusai szerint: „IR diéta esetén nem elegendő a figyelmet csupán a szénhidrátbevitelre korlátozni – az életvitelre összességében figyelmet kell szentelni, mind mozgás, stresszmanagement, pihenés és étkezés terén is. Tudatosan kell tányérunk összetételét kezelni, hiszen az egyes elemek kölcsönhatással vannak egymásra. Érdemes minél több színt is tányérunkra tenni, hogy minél több, az oxidatív stresszt mérséklő antioxidánsokat is fogyaszthassunk.”

Táplálkozási szempontok stressz esetén

Mit érdemes fogyasztani:

  • Komplex szénhidrátok: zabpehely, quinoa, köles, amaránt, bulgur, hüvelyesek: pl.: lencse, csicseriborsó stb
  • Minőségi fehérjék: sovány hús, hal, tojás, tejtermékek, tofu
  • Telítetlen zsírok: omega-3 (lazac, lenmag, dió), avokádó, olívaolaj
  • Rostdús alapanyagok: zöldségek, gyümölcsök, magvak
  • Magnéziumban gazdag ételek: spenót, mandula, tökmag

Mely ételek fogyasztását korlátozzuk:

  • Finomított szénhidrátok és cukrok
  • Túlzott koffein
  • Transzzsírok és erősen feldolgozott ételek
  • Alkohol

A Jófalat ebben is partnere lehet: a diabétesz és IR diétás menük előre összeállítottak, így Önnek kevesebb dolga marad. Ez a támogatás hosszú távon javítja az életminőségét és a vércukor-kontrollt. Így a mindennapi étkezés kevésbé teher, inkább tudatos döntés lesz.

A stressz és az inzulin kapcsolata összetett. A tudatos táplálkozás –amennyiben szükséges, akkor diab vagy ir diéta tartása, valamint a rendszeres mozgás, megfelelő alvás és stresszkezelés – mind-mind hatékony eszköz a kezünkben.

Figyeljen magára, tervezze meg az étkezéseit, és ne hagyja, hogy a stressz diktáljon – Ön irányítson!

Jófalat megoldásai a stabil vércukorszintért

A stresszes időszakokban gyakran az étkezéstervezés az első, ami áldozatul esik. A Jófalat étrendtervezési megoldásai úgy lettek kialakítva, hogy minden fogás támogassa a stabil vércukorszintet. Az EM2 menüben szereplő ételek jellemzően 50 g szénhidrátot tartalmaznak, magas rosttartalmúak, és kiegyensúlyozott fehérje-zsír aránnyal rendelkeznek.

A diabétesz és IR diétás menük előre összeállítottak, így Önnek kevesebb dolga marad. Ez a támogatás hosszú távon javítja az életminőséget és a vércukor-kontrollt, így a mindennapi étkezés tudatos döntés lesz.

📢 Még nem regisztrált Jófalat fiókot?

Most itt a lehetőség! Ne maradjon le legfrissebb híreinkről és ajánlatainkról!